Ujjmeséink

Hogyan lehetne jobban elmesélni a történeteinket magyarul, hogy ne hebegés, szlogenszerű Facebook-üzenet vagy gyors odavetett számonkérés legyen, hanem értelmes párbeszéd leginkább azokkal és azoknak, akik a kultúra örökösei, a gyerekek. Erre a kérdésre keressük a válaszokat és a megoldásokat fáradhatatlanul.

El tudjátok olvasni részletesebben, hogy mit gondolok a kreatív írás és kreatív olvasás összefüggései és fontossága kapcsán itt: https://anyanyelvmegorzes.hu/milyen-a-jo-konyv-ha-magyar/

A legutóbbi kreatív írás foglalkozásunkon New York-ban a gyerekekkel az ujjaink különbözőségéről és feladatairól olvastunk, gondolkodtunk, majd írtunk. Az ujjaink mint emberszerű karakterek keltek életre a gyerekek írásaiban.

 

Miller Zoé: Középső

Na, hello! Hogy vagy?! Ma az a terv, hogy mesélek az életemről! Na, csak azt kell tudni, hogy én vagyok a menő. És csak én vagyok a menő! Ha az én emberem mérges, akkor én jövök ki. És annyit tudok mondani, hogy utána, nem szép a helyzet. Na, mennem kell!!

Zoé, a menő

 

Ahmed Nour: Hüvelykujj

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hüvelykujj. Ennek a hüvelykujjnak van sok dolga. Hogyha nem lett volna a hüvelykujj, akkor minden nehezebb lett volna. A hüvelykujjal jól lehet mutatni, hogyha valaki csinált valami jót. Tudsz gratulálni és még sokat tudsz csinálni a hüvelykujjal. Ezért nagyon fontos a hüvelykujj.

 

Ahmed Hana: Egy ujj

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy ujj.
Ez az ujj szeretett egyedül lenni.
A többi ujj veszekedett mindig és nagyon hangos volt. Ez az ujj csendesen merengett. Ez az ujj lusta szeretett lenni mint a lajhár. Ez a kisujj.

 

Hegedűs Izzy: Kisujj

Szia! Én vagyok a kisujj, tudom, tudom, nagyon kicsi vagyok. De többet csinálok, mint gondolod. Kedves és félénk vagyok. A babák fognak, ami nekem elég. De mindenki más azért utál. Nem értem, hogy miért, de az nem baj, ha én boldog vagyok! Segítőkész vagyok és szeretem ezt! Én vagyok a kisujj!

 

További képek a kreatív írás foglalkozásunkról:

Aki szeretne csatlakozni, online is bekapcsolódhat. Itt lehet jelentkezni: hunbookstore@gmail.com

Gyertek ti is! Alkossatok velünk magyarul, bárhol éltek, mi itt vagyunk és várjuk, hogy csatlakozzatok!

Nulla hulladék ökomeséink

A kreatív írás foglalkozásunkon New York-ban a Nulla hulladék szókártyás mesekönyvet olvastuk. Ez a könyv a környezetvédelem és a szavakkal való játék szép találkozása. Egy ökomese a SzóKiMondókától! A sorozat első része a hulladékkal foglalkozik, Móna azt nyomozza, hogyan lehet kevesebb szemetet termelni a háztartásokban. A hangos olvasás után mindenki saját ökomesét írt.

Izzy ökomeséje: Könyv  

Egy hideg este kinyitottak. Látok egy kislányt, aki elkezdett lapozni. Nevetett egy ideig, de utána sírt is. Másnap felszedett a földről, elvitt a konyhába. Nagyon közel jöttünk a szemeteshez, amikor anya kérdezte, hogy “kidobod a könyvet?”. Annalie azt mondta, hogy “igen, nem kell nekem!”. Bedobott egy tejeskarton mellé. Nagyon sötét és büdös volt. Jó sok nap eltelt és végre fény ért engem. Sejtettem, hogy hol voltam. A papírszeméttelep! Pár barátom már volt itt. Azt mondták, hogy nagyon ijesztő. Nagyon nem akartam itt lenni. Mindenki nagyon rossz mesét mondott erről a helyről. Oh, jaj! Megmozdultunk. Egy ember elvitt egy nagy gyárba. Kivettek és bálává alakítottak, pépesítés jött, utána meg papír gyártás és utána egy új könyv. Nagyon boldog vagyok, mert most egy új ember tud nevetni.

 

Leander ökomeséje: A szemét

Hol nem volt, volt egyszer egy szemét. Az a szemét egy pohár volt, a Starbucks-ból érkezett. A társai mindig el voltak használva. Csak állt és állt, de sosem volt elhasználva. Egy este volt egy álma. Azt álmodta, hogy ő volt a legelső, aki el volt használva és másnap beteljesült az álma.

 

Hana ökomeséje: Műanyagzsák

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kisbálna, akinek a neve Milly volt.
Egy nap a kisbálna elment úszni . Milly látott egy műanyagzsákot az óceánban, az ő otthonában. Szomorkodva elindult az ember barátjához, Emilyhez.
Emily és apukája is imádták az óceánt. Emily apukája William, egy tengerbiológus.
Milly elvitte a műanyagzsákot Emilynek. Emily megmutatta az apukájának, William pedig elvitte a hulladékot a műanyagszeméttelepre.
A műanyagzsák az átalakítás után egy tejeszacskó lett.

Ahmed Hana

 

Nour ökomeséje: Papírzsepi

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy papírzsepi.
Volt egy ember és használta a papírzsepit. Azután eldobta a földre és elment. Pont akkor látta egy egér és odaszaladt. Felvette.
Ment az utcán és talált egy nagy épületet. Mikor bement, akkor látott egy egész újrahasznosító gyárat. Ott látott embereket, akik válogatták a papírt, egymásra tették, utána megkezdték a pépesítést. Majd később a papírgyártást.
Az egér akkor odarohant az emberhez és lerakta a papírzsepit neki. A papírzsepiből egy szép táskazsák lett az egér segítségével.
Bárcsak mindenki egérként gondolkodna, sokkal tisztább lenne az utca.

 

Ahmed Nour

 

 

További képek a foglalkozásról

A Mi-Ma mindenmagyargyerekkreatív blogunk megint aktív!

A mese azért az egyik legjobb dolog a világon, mert a benne rejlő örömforrás végtelen. Mesélőnek, mesehallgatónak, meseírónak, mesekönyvszerkesztőnek, meseszínházat alkotónak, mesezenét komponálónak mind-mind mélyről jövő és mélyre hatoló élményt nyújt a mese maga. Arról nem is beszélve, hogy szinte bármilyen korosztályt és bármilyen iskolázottságú embert képes megszólítani. 

Jómagam is több, mint három éve tartok kreatív írás foglalkozást magyarul New York-ban (az elmúlt évben már a nyugati parton is) gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Nem csak kizárólag a magyar nyelv megtanítása és gyakorlása miatt, de egyfajta önfejlesztő tevékenységként is. Ha nem Magyarországon élünk már, mégis az anyanyelvünkön szeretnénk kreatívan alkotni – vagyis a gyakorláson túl valami egyénit és eredetit létrehozni – , akkor önmagunkhoz is közelebb kell újra engedni az otthonról hozott szavakat, hangokat, újra meghallani az időközben létrejött változásokat bennünk és a nyelvben, aztán elmesélni azokkal a szavakkal, amelyek éppen a legaktuálisabbak.

A kreatív írásban az a legizgalmasab, hogy bárki számára gyakorolható és minden egyes esetben meglepően egyéni lesz a végeredmény. Igazából gyermekként vagy felnőttként, teljesen mindegy, hiszen a ráfordított idő és a benne feltáruló világ a legkifizetődőbb jutalom. Így írunk vagy írhatunk tehát mindannyian meséket, de ugyanígy dőlhetünk hátra a székünkben vagy nyújtózhatunk ki az egyik amerikai nagyváros hídjának füves parkja alatti részen és adhatjuk át magunkat az örökké bennünk nevelkedő és formálódó gyermeknek, hogy hadd tanuljon megint valami újat egy akár hátborzongatóan szép történeten keresztül.  

Az anyanyelvünk velünk utazik bármerre megyünk és történeteket cipelnek a szavaink. A legcsodálatosabb meséket a legszebb vagy a legizgalmasabb hangok sokasága adja majd. Mindannyian jól emlékszünk azokra a kispárnába süllyesztett kapaszkodó ujjacskákra, amelyekkel gyermekként próbáltuk követni a meseszereplő kalandjait, majd utólag megrajzolni vele ugyanarra a párnára az arcát vagy éppen az egyik mozdulatát a meséből. A kreativitás mindannyiunké, mert velünkszületett csoda, szépség és ugyanakkor a fájdalmaink kifejező eszköze is lehet. Kreativitásunk nélkül sem meséink, sem közönség nem lenne, aki hallgatja. A kreativitás és a mese szerepe nélkülözhetetlen akkor is, ha már nem anyanyelvi környezetben élünk.

A legkedvesebb meséink általában kétfélék: vagy az egyik szeretett rokonunk, barátunk site-suta kis története, amely bár korántsem tökéletes, mégis felejthetetlen marad a számunkra; vagy egy jólismert, sokszor hallott és megszeretett, mert mások által is sokat mesélt, fontos és közös történet (Vuk, Vackor, Rumini, stb), amit aztán mi a magunk módján tovább mesélünk. 

A Mi-Ma mindenmagyargyerek blogunkkal ezt a kétféle történetet, az egyénit és a közöset szeretnénk ötvözni: bárki lehet kreatív az írásban is, ha megkeresi azokat a szavakat, amelyek kifejezik benne az egyénit, miközben megtaláljuk azt is, ami közös bennünk. Ez bizony elsődlegesen a magyar nyelv, amin írunk. Viszont, ahogy használjuk, amit alkotunk vele, azzal mi magunk is hozzáteszünk mindig valami újat. Nem is keveset.

Minden egyes kreatív írás-rajzolás-együttmozgás szókincsfejlesztő és drámapedagógiai foglalkozáson, ahol a gyerekekkel együtt dolgozunk, nem csak mi, az olvasók, de ők maguk is felfedezik énvilágukat: ahogy ők látják és élik meg a hétköznapokban önmagukat, illetve önmagukat a magyar nyelvben. Közösen mesét írni, rajzolni, kitalálni vagy eljátszani egy-egy magyarul hangzó mesét (akkor is, ha verses formában írott) mindenképpen nagy élmény. Ez a valódi alapja annak, hogy a mese az anyanyelvvel együtt életben marad.

Gyertek, olvassatok minket, írjatok nekünk és velünk!

 

Pályázat: A boldogság

Milyen magyar versikét vagy rövid novellát írnál vagy rajzos elemmel egészítenéd ki az alábbi képet? 

Küldd el nekünk az írásodat az életkoroddal együtt erre az email címre: info@hunbookstore.com!

A legjobbakat közzétesszük és könyvet adunk ajándékba. A beküldési határidô 2018. szeptember 15.

A “Tedd boldoggá a Földet” pályázat eredményei:  

EREDMÉNYEK

 

 

 

Miért fontos neked a magyar nyelv?

Miért fontos neked a magyar nyelv?

Megkérdeztük azokat az amerikai magyar gyerekeket, akikkel a magyar tehetséggondozó programjainkon együtt játszunk, hogy miért fontos nekik a magyar nyelv… Íme pár válasz. Nagy köszönet a szülôi kreativitásért, szellemi és érzelmi támogatásért Imre Enikônek, Kalo Juditnak, Miller-Ferjentsik Violának, Fejér Villanueva Mártinak és Beregszászi Editnek! Az értéktudatos családi háttér hatalmas kincs az anyanyelvmegôrzésben is. Továbbra is szeretnénk mindenkit inspirálni, hogy következetes kitartással ne csupán megtartsa, de fejlessze is a magyar nyelvet az anyaországon túl is. Online tanfolyamunk (négy különbözô szinten – kezdô, olvasni tanuló, írni tanuló, haladó) szeptemberben indul gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt. Tanuld együtt játékosan a magyar nyelvet a családoddal a hét bármely napján, amikor kedvet érzel hozzá! Mi segítünk benne! További információ a www.szokimondoka.hu oldalon elérhetô.
MI-MA blogunkhoz pedig szintén bárki csatlakozhat, itt és most, aki szeret játszani a magyar nyelvvel és szeretné kipróbálni nyelvi kreativitását.

A videó megtekinthetô itt: https://www.youtube.com/watch?v=MCbfXdmf65M&feature=youtu.be

Gyertek és játsszunk együtt a magyar szavakkal, hangokkal, dallamokkal. Küldd el nekünk saját magyar versedet, dalodat, novelládat, bárhol is élsz a világban, a magyar nyelv és a kreativitás összeköt minket! Kiváncsian várjuk az alkotásokat: info@hunbookstore.com

 

Miller Zoé: Delfin

Delfinkék a kedvenc szinem,

delfineké az én szivem.

Kedvesek, szépek,

gyönyörû lények.

Minden hajót barátnak néznek.

Kedvence a tejszín,

a neve: delfin.

Miller Zoé: Családom

Családom a legjobb kincsem,

dédnagyanyám sajnos nincsen.

Van 2 1/2 nagyanyám

és egy egész nagyapám.

Anyukám kedves,

apukám rendes,

két öcsém meg sosem csendes.

 

 

 

 

 

 

 

Miller Zoé: A kutya

Kedves vagy.

Ugatni nem szabad.

Futsz mint a szél,

Ha pici vagy, akkor félsz.

 

Cuki a kis szemed.

Bámulsz, ha nevetek.

Morogsz, amikor mérges vagy,

Nagyon szereted, ha mindenki békén hagy.

 

 

Villanueva Krystal: Delfin

A kedvenc állatom a delfin

A delfin egy emlôs és nagyon játékos. Több, mint ötvenféle delfin van. Amikor alszanak, akkor csak az agyuk fele alszik. Alváskor csak egyik szemüket csukják be.

Úgy tudunk segíteni, hogy nem dobunk szemetet az óceánba. A halászoknak jobban kellene figyelni, hogy ne kerüljenek a hálókba.

Krystal Villanueva (14 éves)

Villanueva Máté: Gorilla

A kedvenc állatom a gorilla

A gorilla erôs és okos. Tud fára mászni. Sokat eszik és alszik. Szereti az almát, a banánt, az áfonyát. Dobol a mellkasán. Verekszik, ha bántják a kicsinyeit. Tudunk segíteni, hogy ne haljanak ki, azzal, hogy ne vágjuk (ki) az erdôket.

Máté Villanueva (12 éves)